szöveg

See also: szóvég

Hungarian edit

Etymology edit

From the szöv- stem of sző (“to weave”) +‎ -eg (noun-forming suffix). Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.^[1]^[2]

Pronunciation edit

IPA^(key): [ˈsøvɛɡ]
Audio (file)
Hyphenation: szö‧veg
Rhymes: -ɛɡ

Noun edit

szöveg (plural szövegek)

Declension edit

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	szöveg	szövegek
accusative	szöveget	szövegeket
dative	szövegnek	szövegeknek
instrumental	szöveggel	szövegekkel
causal-final	szövegért	szövegekért
translative	szöveggé	szövegekké
terminative	szövegig	szövegekig
essive-formal	szövegként	szövegekként
essive-modal	—	—
inessive	szövegben	szövegekben
superessive	szövegen	szövegeken
adessive	szövegnél	szövegeknél
illative	szövegbe	szövegekbe
sublative	szövegre	szövegekre
allative	szöveghez	szövegekhez
elative	szövegből	szövegekből
delative	szövegről	szövegekről
ablative	szövegtől	szövegektől
non-attributive possessive - singular	szövegé	szövegeké
non-attributive possessive - plural	szövegéi	szövegekéi

Possessive forms of szöveg
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szövegem	szövegeim
2nd person sing.	szöveged	szövegeid
3rd person sing.	szövege	szövegei
1st person plural	szövegünk	szövegeink
2nd person plural	szövegetek	szövegeitek
3rd person plural	szövegük	szövegeik

Derived terms edit

Compound words

References edit

^ szöveg in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
^ szöveg in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN