szervecske

Hungarian edit

szerv (“organ”) +‎ -ecske (diminutive suffix)

szervecske (plural szervecskék)

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	szervecske	szervecskék
accusative	szervecskét	szervecskéket
dative	szervecskének	szervecskéknek
instrumental	szervecskével	szervecskékkel
causal-final	szervecskéért	szervecskékért
translative	szervecskévé	szervecskékké
terminative	szervecskéig	szervecskékig
essive-formal	szervecskeként	szervecskékként
essive-modal	—	—
inessive	szervecskében	szervecskékben
superessive	szervecskén	szervecskéken
adessive	szervecskénél	szervecskéknél
illative	szervecskébe	szervecskékbe
sublative	szervecskére	szervecskékre
allative	szervecskéhez	szervecskékhez
elative	szervecskéből	szervecskékből
delative	szervecskéről	szervecskékről
ablative	szervecskétől	szervecskéktől
non-attributive possessive - singular	szervecskéé	szervecskéké
non-attributive possessive - plural	szervecskééi	szervecskékéi

Possessive forms of szervecske
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szervecském	szervecskéim
2nd person sing.	szervecskéd	szervecskéid
3rd person sing.	szervecskéje	szervecskéi
1st person plural	szervecskénk	szervecskéink
2nd person plural	szervecskétek	szervecskéitek
3rd person plural	szervecskéjük	szervecskéik