szóbeszéd

Hungarian

Etymology

szó (“word”) +‎ beszéd (“speech”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsoːbɛseːd]
• Hyphenation: szó‧be‧széd

Noun

szóbeszéd (plural szóbeszédek)

1. (ungrounded) rumor, hearsay, gossip

   Synonyms: híresztelés, pletyka, mendemonda

2. (dialectal, archaic) talk, chatter, conversation

   Synonyms: beszélgetés, megbeszélés, társalgás

3. (dialectal, archaic, derogatory) verbosity, long-windedness, wordiness

   Synonyms: szószaporítás, szószátyárság, terjengősség

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	szóbeszéd	szóbeszédek
accusative	szóbeszédet	szóbeszédeket
dative	szóbeszédnek	szóbeszédeknek
instrumental	szóbeszéddel	szóbeszédekkel
causal-final	szóbeszédért	szóbeszédekért
translative	szóbeszéddé	szóbeszédekké
terminative	szóbeszédig	szóbeszédekig
essive-formal	szóbeszédként	szóbeszédekként
essive-modal	—	—
inessive	szóbeszédben	szóbeszédekben
superessive	szóbeszéden	szóbeszédeken
adessive	szóbeszédnél	szóbeszédeknél
illative	szóbeszédbe	szóbeszédekbe
sublative	szóbeszédre	szóbeszédekre
allative	szóbeszédhez	szóbeszédekhez
elative	szóbeszédből	szóbeszédekből
delative	szóbeszédről	szóbeszédekről
ablative	szóbeszédtől	szóbeszédektől
non-attributive possessive - singular	szóbeszédé	szóbeszédeké
non-attributive possessive - plural	szóbeszédéi	szóbeszédekéi

Possessive forms of szóbeszéd
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szóbeszédem	szóbeszédeim, szóbeszédjeim
2nd person sing.	szóbeszéded	szóbeszédeid, szóbeszédjeid
3rd person sing.	szóbeszéde, szóbeszédje	szóbeszédei, szóbeszédjei
1st person plural	szóbeszédünk	szóbeszédeink, szóbeszédjeink
2nd person plural	szóbeszédetek	szóbeszédeitek, szóbeszédjeitek
3rd person plural	szóbeszédük, szóbeszédjük	szóbeszédeik, szóbeszédjeik

Further reading

• szóbeszéd in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN