füleid

Hungarian

Etymology

fül +‎ -eid (possessive suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈfylɛjid]
• Hyphenation: fü‧le‧id

Noun

füleid

1. second-person singular multiple-possession possessive of fül

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	—	füleid
accusative	—	füleidet
dative	—	füleidnek
instrumental	—	füleiddel
causal-final	—	füleidért
translative	—	füleiddé
terminative	—	füleidig
essive-formal	—	füleidként
essive-modal	—	füleidül
inessive	—	füleidben
superessive	—	füleiden
adessive	—	füleidnél
illative	—	füleidbe
sublative	—	füleidre
allative	—	füleidhez
elative	—	füleidből
delative	—	füleidről
ablative	—	füleidtől
non-attributive possessive - singular	—	füleidé
non-attributive possessive - plural	—	füleidéi