februárjaik

Hungarian

Etymology

február +‎ -jaik (possessive suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈfɛbruaːrjɒjik]
• Hyphenation: feb‧ru‧ár‧ja‧ik

Noun

februárjaik

1. third-person plural multiple-possession possessive of február

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	—	februárjaik
accusative	—	februárjaikat
dative	—	februárjaiknak
instrumental	—	februárjaikkal
causal-final	—	februárjaikért
translative	—	februárjaikká
terminative	—	februárjaikig
essive-formal	—	februárjaikként
essive-modal	—	februárjaikul
inessive	—	februárjaikban
superessive	—	februárjaikon
adessive	—	februárjaiknál
illative	—	februárjaikba
sublative	—	februárjaikra
allative	—	februárjaikhoz
elative	—	februárjaikból
delative	—	februárjaikról
ablative	—	februárjaiktól
non-attributive possessive - singular	—	februárjaiké
non-attributive possessive - plural	—	februárjaikéi