HungarianEdit

EtymologyEdit

igaz +‎ -uk (possessive suffix)

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ ˈiɡɒzuk]
  • Hyphenation: iga‧zuk

NounEdit

igazuk

  1. third-person plural single-possession possessive of igaz
    Nem baj, ha igazuk van.I don't mind if they are right. (literally, “…they have truth.”)

DeclensionEdit

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative igazuk
accusative igazukat
dative igazuknak
instrumental igazukkal
causal-final igazukért
translative igazukká
terminative igazukig
essive-formal igazukként
essive-modal igazukul
inessive igazukban
superessive igazukon
adessive igazuknál
illative igazukba
sublative igazukra
allative igazukhoz
elative igazukból
delative igazukról
ablative igazuktól
non-attributive
possessive - singular
igazuké
non-attributive
possessive - plural
igazukéi