individuális

Hungarian

From New Latin individualis, from Latin indīviduum (“an indivisible thing”).^[1] With -ális ending.

individuális (comparative individuálisabb, superlative legindividuálisabb)

Inflection of individuális
	singular	plural
nominative	individuális	individuálisak
accusative	individuálisat individuálist	individuálisakat
dative	individuálisnak	individuálisaknak
instrumental	individuálissal	individuálisakkal
causal-final	individuálisért	individuálisakért
translative	individuálissá	individuálisakká
terminative	individuálisig	individuálisakig
essive-formal	individuálisként	individuálisakként
essive-modal	—	—
inessive	individuálisban	individuálisakban
superessive	individuálison	individuálisakon
adessive	individuálisnál	individuálisaknál
illative	individuálisba	individuálisakba
sublative	individuálisra	individuálisakra
allative	individuálishoz	individuálisakhoz
elative	individuálisból	individuálisakból
delative	individuálisról	individuálisakról
ablative	individuálistól	individuálisaktól
non-attributive possessive - singular	individuálisé	individuálisaké
non-attributive possessive - plural	individuáliséi	individuálisakéi

^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN