induktív

See also: induktiv

Hungarian

From German induktiv, from French inductif.^[1] With -ív ending.

induktív (comparative induktívabb, superlative leginduktívabb)

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	induktív	induktívak
accusative	induktívat	induktívakat
dative	induktívnak	induktívaknak
instrumental	induktívval	induktívakkal
causal-final	induktívért	induktívakért
translative	induktívvá	induktívakká
terminative	induktívig	induktívakig
essive-formal	induktívként	induktívakként
essive-modal	—	—
inessive	induktívban	induktívakban
superessive	induktívon	induktívakon
adessive	induktívnál	induktívaknál
illative	induktívba	induktívakba
sublative	induktívra	induktívakra
allative	induktívhoz	induktívakhoz
elative	induktívból	induktívakból
delative	induktívról	induktívakról
ablative	induktívtól	induktívaktól
non-attributive possessive - singular	induktívé	induktívaké
non-attributive possessive - plural	induktívéi	induktívakéi

^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN