jóllakott

Hungarian

jóllakik (“to eat one's fill”) +‎ -ott (past-tense and past-participle suffix)

jóllakott

jóllakott

jóllakott (comparative jóllakottabb, superlative legjóllakottabb)

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	jóllakott	jóllakottak
accusative	jóllakottat	jóllakottakat
dative	jóllakottnak	jóllakottaknak
instrumental	jóllakottal	jóllakottakkal
causal-final	jóllakottért	jóllakottakért
translative	jóllakottá	jóllakottakká
terminative	jóllakottig	jóllakottakig
essive-formal	jóllakottként	jóllakottakként
essive-modal	—	—
inessive	jóllakottban	jóllakottakban
superessive	jóllakotton	jóllakottakon
adessive	jóllakottnál	jóllakottaknál
illative	jóllakottba	jóllakottakba
sublative	jóllakottra	jóllakottakra
allative	jóllakotthoz	jóllakottakhoz
elative	jóllakottból	jóllakottakból
delative	jóllakottról	jóllakottakról
ablative	jóllakottól	jóllakottaktól
non-attributive possessive - singular	jóllakotté	jóllakottaké
non-attributive possessive - plural	jóllakottéi	jóllakottakéi