körtel

Swedish

Etymology

From Old Swedish kirtel, of disputed origin, possibly from Middle Low German *kertele, metathetic form of kretele. Cognate with Danish kirtel, Norwegian Bokmål kjertel and Norwegian Nynorsk kjertel.

Pronunciation

• IPA^(key): [²ɕœ̞ʈɛl]
• (nonstandard, nonetheless common) IPA^(key): [²ɕɵʈɛl]

Noun

körtel c

1. (anatomy) a (sac-shaped or tubular) gland or filtering organ (like a lymph node)

Declension

Declension of körtel

		nominative	genitive
singular	indefinite	körtel	körtels
	definite	körteln	körtelns
plural	indefinite	körtlar	körtlars
	definite	körtlarna	körtlarnas

Derived terms

• blåshalskörtel
• bröstkörtel
• bukspottkörtel
• Duvernoys körtel
• endokrin körtel
• exokrin körtel
• giftkörtel
• gumpkörtel
• honungskörtel
• hormonkörtel
• könskörtel
• körtelfeber
• lymfkörtel
• mjölkkörtel
• Montgomerys körtel
• nektarkörtel
• paratyreoideakörtel
• sköldkörtel
• spottkörtel
• svettkörtel
• talgkörtel
• tallkottkörtel
• tårkörtel
• underkäksspottkörtel
• undertungspottkörtel
• uropygialkörtel
• Virchows körtel
• öronspottkörtel

References

• körtel in Svensk ordbok (SO)
• körtel in Svenska Akademiens ordlista (SAOL)
• körtel in Svenska Akademiens ordbok (SAOB)