kertészeik

Hungarian

Etymology

kertész +‎ -eik (possessive suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkɛrteːsɛjik]
• Hyphenation: ker‧té‧sze‧ik

Noun

kertészeik

1. third-person plural multiple-possession possessive of kertész

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	—	kertészeik
accusative	—	kertészeiket
dative	—	kertészeiknek
instrumental	—	kertészeikkel
causal-final	—	kertészeikért
translative	—	kertészeikké
terminative	—	kertészeikig
essive-formal	—	kertészeikként
essive-modal	—	kertészeikül
inessive	—	kertészeikben
superessive	—	kertészeiken
adessive	—	kertészeiknél
illative	—	kertészeikbe
sublative	—	kertészeikre
allative	—	kertészeikhez
elative	—	kertészeikből
delative	—	kertészeikről
ablative	—	kertészeiktől
non-attributive possessive - singular	—	kertészeiké
non-attributive possessive - plural	—	kertészeikéi