kezeitek

Hungarian

Etymology

kéz (“hand”) +‎ -eitek (possessive suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkɛzɛjitɛk]
• Hyphenation: ke‧ze‧i‧tek

Noun

kezeitek

1. second-person plural multiple-possession possessive of kéz

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	—	kezeitek
accusative	—	kezeiteket
dative	—	kezeiteknek
instrumental	—	kezeitekkel
causal-final	—	kezeitekért
translative	—	kezeitekké
terminative	—	kezeitekig
essive-formal	—	kezeitekként
essive-modal	—	kezeitekül
inessive	—	kezeitekben
superessive	—	kezeiteken
adessive	—	kezeiteknél
illative	—	kezeitekbe
sublative	—	kezeitekre
allative	—	kezeitekhez
elative	—	kezeitekből
delative	—	kezeitekről
ablative	—	kezeitektől
non-attributive possessive - singular	—	kezeiteké
non-attributive possessive - plural	—	kezeitekéi