megkövetelte

Hungarian

Etymology

megkövetel +‎ -te

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmɛkːøvɛtɛltɛ]
• Hyphenation: meg‧kö‧ve‧tel‧te

Verb

megkövetelte

1. third-person singular indicative past definite of megkövetel

Participle

megkövetelte

1. verbal participle of megkövetel