mehet

See also: méhet and méhét

Hungarian

Etymology

From the me- stem of megy +‎ -het.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmɛhɛt]
• Hyphenation: me‧het

Verb

mehet

1. potential form of megy

Conjugation

conjugation of the potential form mehet

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	mehetek	mehetsz	mehet	mehetünk	mehettek	mehetnek
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	mehettem	mehettél	mehetett	mehettünk	mehettetek	mehettek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Preterit	Indef.	meheték	mehetél	mehete	meheténk	mehetétek	mehetének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. mehet vala, mehetett vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	mehetendek or menendhetek	mehetendesz or menendhetsz	mehetend or menendhet	mehetendünk or menendhetünk	mehetendetek or menendhettek	mehetendenek or menendhetnek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	mehetnék	mehetnél	mehetne	mehetnénk	mehetnétek	mehetnének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. mehetett volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	mehessek	mehess or mehessél	mehessen	mehessünk	mehessetek	mehessenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. mehetett légyen
Inf.	(mehetni)		(mehetnem)	(mehetned)	(mehetnie)	(mehetnünk)	(mehetnetek)	(mehetniük)
Positive adjective			―	Neg. adj.	―	Adv. part.	(mehetve / mehetvén)