robbanékony

Hungarian edit

robban (“to explode”) +‎ -ékony (adjective-forming suffix denoting ability or tendency)

robbanékony (comparative robbanékonyabb, superlative legrobbanékonyabb)

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	robbanékony	robbanékonyak
accusative	robbanékonyat	robbanékonyakat
dative	robbanékonynak	robbanékonyaknak
instrumental	robbanékonnyal	robbanékonyakkal
causal-final	robbanékonyért	robbanékonyakért
translative	robbanékonnyá	robbanékonyakká
terminative	robbanékonyig	robbanékonyakig
essive-formal	robbanékonyként	robbanékonyakként
essive-modal	—	—
inessive	robbanékonyban	robbanékonyakban
superessive	robbanékonyon	robbanékonyakon
adessive	robbanékonynál	robbanékonyaknál
illative	robbanékonyba	robbanékonyakba
sublative	robbanékonyra	robbanékonyakra
allative	robbanékonyhoz	robbanékonyakhoz
elative	robbanékonyból	robbanékonyakból
delative	robbanékonyról	robbanékonyakról
ablative	robbanékonytól	robbanékonyaktól
non-attributive possessive - singular	robbanékonyé	robbanékonyaké
non-attributive possessive - plural	robbanékonyéi	robbanékonyakéi