sóhajtottál

Hungarian

Etymology

From sóhajt +‎ -ottál.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈʃoːɦɒjtotːaːl]
• Hyphenation: só‧haj‧tot‧tál

Verb

sóhajtottál

1. second-person singular indicative past indefinite of sóhajt