söreik

Hungarian

Etymology

sör +‎ -eik (possessive suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈʃørɛjik]
• Hyphenation: sö‧re‧ik

Noun

söreik

1. third-person plural multiple-possession possessive of sör

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	—	söreik
accusative	—	söreiket
dative	—	söreiknek
instrumental	—	söreikkel
causal-final	—	söreikért
translative	—	söreikké
terminative	—	söreikig
essive-formal	—	söreikként
essive-modal	—	söreikül
inessive	—	söreikben
superessive	—	söreiken
adessive	—	söreiknél
illative	—	söreikbe
sublative	—	söreikre
allative	—	söreikhez
elative	—	söreikből
delative	—	söreikről
ablative	—	söreiktől
non-attributive possessive - singular	—	söreiké
non-attributive possessive - plural	—	söreikéi