szellemeik

Hungarian

Etymology

szellem +‎ -eik (possessive suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsɛlːɛmɛjik]
• Hyphenation: szel‧le‧me‧ik

Noun

szellemeik

1. third-person plural multiple-possession possessive of szellem

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	—	szellemeik
accusative	—	szellemeiket
dative	—	szellemeiknek
instrumental	—	szellemeikkel
causal-final	—	szellemeikért
translative	—	szellemeikké
terminative	—	szellemeikig
essive-formal	—	szellemeikként
essive-modal	—	szellemeikül
inessive	—	szellemeikben
superessive	—	szellemeiken
adessive	—	szellemeiknél
illative	—	szellemeikbe
sublative	—	szellemeikre
allative	—	szellemeikhez
elative	—	szellemeikből
delative	—	szellemeikről
ablative	—	szellemeiktől
non-attributive possessive - singular	—	szellemeiké
non-attributive possessive - plural	—	szellemeikéi