szimfonikus

Hungarian

Borrowed from German symphonisch, from French symphonique.^[1] With -ikus ending.

szimfonikus (comparative szimfonikusabb, superlative legszimfonikusabb)

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	szimfonikus	szimfonikusak
accusative	szimfonikusat	szimfonikusakat
dative	szimfonikusnak	szimfonikusaknak
instrumental	szimfonikussal	szimfonikusakkal
causal-final	szimfonikusért	szimfonikusakért
translative	szimfonikussá	szimfonikusakká
terminative	szimfonikusig	szimfonikusakig
essive-formal	szimfonikusként	szimfonikusakként
essive-modal	—	—
inessive	szimfonikusban	szimfonikusakban
superessive	szimfonikuson	szimfonikusakon
adessive	szimfonikusnál	szimfonikusaknál
illative	szimfonikusba	szimfonikusakba
sublative	szimfonikusra	szimfonikusakra
allative	szimfonikushoz	szimfonikusakhoz
elative	szimfonikusból	szimfonikusakból
delative	szimfonikusról	szimfonikusakról
ablative	szimfonikustól	szimfonikusaktól
non-attributive possessive - singular	szimfonikusé	szimfonikusaké
non-attributive possessive - plural	szimfonikuséi	szimfonikusakéi

^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN