védikus
Hungarian
editEtymology
editFrom Véda (“Veda”) + -ikus, from Sanskrit वेद (veda, “knowledge”).[1]
Pronunciation
editAdjective
editvédikus (not comparable)
Declension
edit| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | védikus | védikusak |
| accusative | védikusat | védikusakat |
| dative | védikusnak | védikusaknak |
| instrumental | védikussal | védikusakkal |
| causal-final | védikusért | védikusakért |
| translative | védikussá | védikusakká |
| terminative | védikusig | védikusakig |
| essive-formal | védikusként | védikusakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | védikusban | védikusakban |
| superessive | védikuson | védikusakon |
| adessive | védikusnál | védikusaknál |
| illative | védikusba | védikusakba |
| sublative | védikusra | védikusakra |
| allative | védikushoz | védikusakhoz |
| elative | védikusból | védikusakból |
| delative | védikusról | védikusakról |
| ablative | védikustól | védikusaktól |
| non-attributive possessive - singular |
védikusé | védikusaké |
| non-attributive possessive - plural |
védikuséi | védikusakéi |
See also
editReferences
edit- ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN