Last modified on 9 April 2015, at 22:23

borotvál

HungarianEdit

EtymologyEdit

borotva +‎ -l. First attested after 1416. [1]

PronunciationEdit

  • IPA(key): /ˈborotvaːl/
  • Hyphenation: bo‧rot‧vál

VerbEdit

borotvál

  1. (transitive, intransitive) to shave

ConjugationEdit

Derived termsEdit

(With verbal prefixes):

ReferencesEdit

  1. ^ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6