megy

Hungarian

Etymology

  • From Proto-Uralic *meni-. Cognates include Estonian minna, Finnish mennä.

Pronunciation

  • IPA: /ˈmɛɟ/

Verb

megy

  1. to go

Conjugation

conjugation of megy
Infinitive menni
Past participle ment
Present participle menő
Future participle -
Adverbial participle menve
Potential mehet
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative Mood Present Indefinite megyek mész
or
mégy		 megy megyünk mentek mennek
Definite intransitive verb, definite forms are not used
Past Indefinite mentem mentél ment mentünk mentetek mentek
Definite -
Conditional Mood Present Indefinite mennék mennél menne mennénk mennétek mennének
Definite -
Subjunctive Mood Present Indefinite menjek menj
or
menjél		 menjen menjünk menjetek menjenek
Definite -
Conjugated Infinitive mennem menned mennie mennünk mennetek menniük

Derived terms

With verb prefixes
  • hátramegy v
  • hazamegy v
  • helyremegy v
  • hozzámegy v
  • keresztülmegy v
  • kimegy v
  • körülmegy v
  • közémegy v
  • különmegy v
  • lemegy v
  • mellémegy v
  • nekimegy v
  • odamegy v
  • összemegy v
  • rámegy v
  • szembemegy v
  • szétmegy v
  • telemegy v
  • továbbmegy v
  • tönkremegy v
  • túlmegy v
  • utánamegy v
  • végbemegy v
  • végigmegy v
  • visszamegy v
Expressions
↑Jump back a section

Read in another language

This page is available in 11 languages

Last modified on 12 January 2013, at 01:17