Ármin

See also: armin and Armin

Hungarian

Etymology

From Latin Arminius. Cognate with German Armin.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈaːrmin]
• Hyphenation: Ár‧min
• Rhymes: -in

Proper noun

Ármin

1. a male given name

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	Ármin	Árminok
accusative	Ármint	Árminokat
dative	Árminnak	Árminoknak
instrumental	Árminnal	Árminokkal
causal-final	Árminért	Árminokért
translative	Árminná	Árminokká
terminative	Árminig	Árminokig
essive-formal	Árminként	Árminokként
essive-modal	—	—
inessive	Árminban	Árminokban
superessive	Árminon	Árminokon
adessive	Árminnál	Árminoknál
illative	Árminba	Árminokba
sublative	Árminra	Árminokra
allative	Árminhoz	Árminokhoz
elative	Árminból	Árminokból
delative	Árminról	Árminokról
ablative	Ármintól	Árminoktól
non-attributive possessive - singular	Árminé	Árminoké
non-attributive possessive - plural	Árminéi	Árminokéi

Possessive forms of Ármin
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	Árminom	Árminjaim
2nd person sing.	Árminod	Árminjaid
3rd person sing.	Árminja	Árminjai
1st person plural	Árminunk	Árminjaink
2nd person plural	Árminotok	Árminjaitok
3rd person plural	Árminjuk	Árminjaik

Related terms

• Ármina (feminine form)