átvitt

Hungarian

Etymology

átvisz +‎ -tt

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈaːtvitː]
• Hyphenation: át‧vitt
• Rhymes: -itː

Verb

átvitt

1. third-person singular indicative past indefinite of átvisz

Participle

átvitt

1. past participle of átvisz

Adjective

átvitt (not comparable)

1. figurative

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)

	singular	plural
nominative	átvitt	átvittek
accusative	átvittet	átvitteket
dative	átvittnek	átvitteknek
instrumental	átvittel	átvittekkel
causal-final	átvittért	átvittekért
translative	átvitté	átvittekké
terminative	átvittig	átvittekig
essive-formal	átvittként	átvittekként
essive-modal	—	—
inessive	átvittben	átvittekben
superessive	átvitten	átvitteken
adessive	átvittnél	átvitteknél
illative	átvittbe	átvittekbe
sublative	átvittre	átvittekre
allative	átvitthez	átvittekhez
elative	átvittből	átvittekből
delative	átvittről	átvittekről
ablative	átvittől	átvittektől
non-attributive possessive – singular	átvitté	átvitteké
non-attributive possessive – plural	átvittéi	átvittekéi

Derived terms

(Expressions):

• átvitt értelemben

Further reading

• átvitt in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• átvitt in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).