érnéd

See also: erned and érned

Hungarian

Etymology

ér +‎ -néd

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈeːrneːd]
• Hyphenation: ér‧néd

Verb

érnéd

1. second-person singular conditional present definite of ér

Usage notes

This form normally occurs when a verbal prefix is separated from the verb:

• érnéd (…) el, el … érnéd ― elérnéd ― elér
• érnéd (…) fel, fel … érnéd ― felérnéd ― felér
• érnéd (…) meg, meg … érnéd ― megérnéd ― megér
• érnéd (…) utol, utol … érnéd ― utolérnéd ― utolér
• and some more, see its derivatives with verbal prefixes.