értettél

Hungarian

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈeːrtɛtːeːl]
• Hyphenation: ér‧tet‧tél

Etymology 1

ért +‎ -ettél

Verb

értettél

1. second-person singular indicative past indefinite of ért

Etymology 2

értet +‎ -tél

Verb

értettél

1. second-person singular indicative past indefinite of értet

Usage notes

This form normally occurs when a verbal prefix is separated from the verb:

• értettél (…) meg, meg … értettél ― megértettél ― megértet