írjaim

Hungarian

Etymology

ír (“balm, remedy”) +‎ -jaim (possessive suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈiːrjɒjim]
• Hyphenation: ír‧ja‧im

Noun

írjaim

1. first-person singular multiple-possession possessive of ír

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	—	írjaim
accusative	—	írjaimat
dative	—	írjaimnak
instrumental	—	írjaimmal
causal-final	—	írjaimért
translative	—	írjaimmá
terminative	—	írjaimig
essive-formal	—	írjaimként
essive-modal	—	írjaimul
inessive	—	írjaimban
superessive	—	írjaimon
adessive	—	írjaimnál
illative	—	írjaimba
sublative	—	írjaimra
allative	—	írjaimhoz
elative	—	írjaimból
delative	—	írjaimról
ablative	—	írjaimtól
non-attributive possessive - singular	—	írjaimé
non-attributive possessive - plural	—	írjaiméi