Open main menu

HungarianEdit

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈiːr]
  • (file)
  • Hyphenation: ír

Etymology 1Edit

From a Turkic language; compare Chuvash ҫыр (śyr), Turkish yazmak (to write).

VerbEdit

ír

  1. (transitive) to write
    levelet írto write a letter
  2. (transitive) to burn (a compact disc)
    CD-t írto burn a CD
ConjugationEdit
TroponymsEdit
Derived termsEdit

(With verbal prefixes):

Further readingEdit

  • ír in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.

Etymology 2Edit

From the German Ire (Irishman), from English Irish, from Old Irish Ériu (Ireland).

AdjectiveEdit

ír

  1. Irish (of or relating to Ireland, its people or language)

NounEdit

ír (plural írek)

  1. Irishman, Irishwoman (person)
  2. (singular only) Irish (language)
DeclensionEdit
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative ír írek
accusative írt íreket
dative írnek íreknek
instrumental írrel írekkel
causal-final írért írekért
translative írré írekké
terminative írig írekig
essive-formal írként írekként
essive-modal
inessive írben írekben
superessive íren íreken
adessive írnél íreknél
illative írbe írekbe
sublative írre írekre
allative írhez írekhez
elative írből írekből
delative írről írekről
ablative írtől írektől
Possessive forms of ír
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. írem írjeim
2nd person sing. íred írjeid
3rd person sing. írje írjei
1st person plural írünk írjeink
2nd person plural íretek írjeitek
3rd person plural írjük írjeik
Related termsEdit

Further readingEdit

  • ír in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.

Etymology 3Edit

Of unknown origin.[1]

NounEdit

ír (plural írok or írek)

  1. ointment, lotion, unguent (substance applied to skin to cure a wound or heal some other problem)
    • 1846, Arany János, Toldi, negyedik ének
      Mint a hímszarvas, kit vadász sérte nyillal,
      Fut sötét erdőbe sajgó fájdalmival,
      Fut hideg forrásnak enyhítő vizére,
      És ezerjófűvet tépni a sebére;
       Jaj! de a forrásnak kiszáradt az ágya,
      Az ezerjófűvet írul sem találja,
    • 1854, Arany János, A bajusz
      Egyébiránt Szűcs György gazda
      Semmit is el nem mulaszta,
      Hogy bajuszát megnövelje,
      Meglévén... a puszta helye. -
      Kente, fente ő azt írral,
      Kígyóhájjal, medvezsírral,
      Ebkaporral, kutyatéjjel;
  2. (figuratively) remedy for any kind of problem
    • 1872, Mór Jókai, Az arany ember,[1] part 3, chapter 2:
      Mihály a menyegzői nap után elvitte ifjú nejét magával utazni. Bejárták Svájcot, Olaszországot. Úgy jöttek vissza, ahogy elmentek. Se Helvécia andalító völgyei, se Itália fűszeres ligetei nem termettek az ő számára írt.
      Michael went with his young wife to travel, and visited Italy and Switzerland. They returned as they went. Neither the romantic Alpine valleys nor the fragrant orange-groves brought balm to his heart.
DeclensionEdit

As a rarely used word, its declension type is not firmly fixed.

  • Declension with back vowel suffixes (the original declension, as in the above poems by János Arany):
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative ír írok
accusative írt írokat
dative írnak íroknak
instrumental írral írokkal
causal-final írért írokért
translative írrá írokká
terminative írig írokig
essive-formal írként írokként
essive-modal írul
inessive írban írokban
superessive íron írokon
adessive írnál íroknál
illative írba írokba
sublative írra írokra
allative írhoz írokhoz
elative írból írokból
delative írról írokról
ablative írtól íroktól
Possessive forms of ír
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. írom írjaim
2nd person sing. írod írjaid
3rd person sing. írja írjai
1st person plural írunk írjaink
2nd person plural írotok írjaitok
3rd person plural írjuk írjaik
  • Declension with front vowel suffixes:
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative ír írek
accusative írt íreket
dative írnek íreknek
instrumental írrel írekkel
causal-final írért írekért
translative írré írekké
terminative írig írekig
essive-formal írként írekként
essive-modal
inessive írben írekben
superessive íren íreken
adessive írnél íreknél
illative írbe írekbe
sublative írre írekre
allative írhez írekhez
elative írből írekből
delative írről írekről
ablative írtől írektől
Possessive forms of ír
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. írem íreim
írjeim
2nd person sing. íred íreid
írjeid
3rd person sing. íre
írje
írei
írjei
1st person plural írünk íreink
írjeink
2nd person plural íretek íreitek
írjeitek
3rd person plural írük
írjük
íreik
írjeik
Derived termsEdit

Further readingEdit

  • ír in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.

ReferencesEdit

  1. ^ Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN

IrishEdit

EtymologyEdit

Compare fír, another alternative form, which is indistinguishable from ír when lenited.

NounEdit

ír f (genitive singular íorach, nominative plural íoracha)

  1. Alternative form of fíor (figure)

DeclensionEdit

MutationEdit

Irish mutation
Radical Eclipsis with h-prothesis with t-prothesis
ír n-ír hír not applicable
Note: Some of these forms may be hypothetical. Not every possible mutated form of every word actually occurs.

Further readingEdit