Hungarian

edit

Etymology

edit

ír +‎ -jei (possessive suffix) (usually in the sense ’Irish’, possibly also in the sense ’balm’, where írjai is more common).

Pronunciation

edit
  • IPA(key): [ˈiːrjɛji]
  • Hyphenation: ír‧jei

Noun

edit

írjei

  1. third-person singular multiple-possession possessive of ír

Declension

edit
Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative írjei
accusative írjeit
dative írjeinek
instrumental írjeivel
causal-final írjeiért
translative írjeivé
terminative írjeiig
essive-formal írjeiként
essive-modal írjeiül
inessive írjeiben
superessive írjein
adessive írjeinél
illative írjeibe
sublative írjeire
allative írjeihez
elative írjeiből
delative írjeiről
ablative írjeitől
non-attributive
possessive - singular
írjeié
non-attributive
possessive - plural
írjeiéi