ökumenikus

Hungarian

Borrowed from Late Latin oecūmenicus.^[1] With -ikus ending.

ökumenikus (comparative ökumenikusabb, superlative legökumenikusabb)

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	ökumenikus	ökumenikusak
accusative	ökumenikusat	ökumenikusakat
dative	ökumenikusnak	ökumenikusaknak
instrumental	ökumenikussal	ökumenikusakkal
causal-final	ökumenikusért	ökumenikusakért
translative	ökumenikussá	ökumenikusakká
terminative	ökumenikusig	ökumenikusakig
essive-formal	ökumenikusként	ökumenikusakként
essive-modal	—	—
inessive	ökumenikusban	ökumenikusakban
superessive	ökumenikuson	ökumenikusakon
adessive	ökumenikusnál	ökumenikusaknál
illative	ökumenikusba	ökumenikusakba
sublative	ökumenikusra	ökumenikusakra
allative	ökumenikushoz	ökumenikusakhoz
elative	ökumenikusból	ökumenikusakból
delative	ökumenikusról	ökumenikusakról
ablative	ökumenikustól	ökumenikusaktól
non-attributive possessive - singular	ökumenikusé	ökumenikusaké
non-attributive possessive - plural	ökumenikuséi	ökumenikusakéi

^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN