őzike
Hungarian edit
Etymology edit
őz (“deer”) + -ike (diminutive suffix)[1]
Pronunciation edit
Noun edit
őzike (plural őzikék)
Declension edit
| Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | őzike | őzikék |
| accusative | őzikét | őzikéket |
| dative | őzikének | őzikéknek |
| instrumental | őzikével | őzikékkel |
| causal-final | őzikéért | őzikékért |
| translative | őzikévé | őzikékké |
| terminative | őzikéig | őzikékig |
| essive-formal | őzikeként | őzikékként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | őzikében | őzikékben |
| superessive | őzikén | őzikéken |
| adessive | őzikénél | őzikéknél |
| illative | őzikébe | őzikékbe |
| sublative | őzikére | őzikékre |
| allative | őzikéhez | őzikékhez |
| elative | őzikéből | őzikékből |
| delative | őzikéről | őzikékről |
| ablative | őzikétől | őzikéktől |
| non-attributive possessive - singular |
őzikéé | őzikéké |
| non-attributive possessive - plural |
őzikééi | őzikékéi |
| Possessive forms of őzike | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | őzikém | őzikéim |
| 2nd person sing. | őzikéd | őzikéid |
| 3rd person sing. | őzikéje | őzikéi |
| 1st person plural | őzikénk | őzikéink |
| 2nd person plural | őzikétek | őzikéitek |
| 3rd person plural | őzikéjük | őzikéik |
References edit
- ^ őzike in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading edit
- őzike in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN