Neptunusz

Hungarian

Etymology

From Latin Neptūnus (“Roman god of water and the sea”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈnɛptunus]
• Hyphenation: Nep‧tu‧nusz
• Rhymes: -us

Proper noun

Neptunusz

1. (Roman mythology) Neptune (Roman god)
2. Neptune (planet)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	Neptunusz	Neptunuszok
accusative	Neptunuszt	Neptunuszokat
dative	Neptunusznak	Neptunuszoknak
instrumental	Neptunusszal	Neptunuszokkal
causal-final	Neptunuszért	Neptunuszokért
translative	Neptunusszá	Neptunuszokká
terminative	Neptunuszig	Neptunuszokig
essive-formal	Neptunuszként	Neptunuszokként
essive-modal	—	—
inessive	Neptunuszban	Neptunuszokban
superessive	Neptunuszon	Neptunuszokon
adessive	Neptunusznál	Neptunuszoknál
illative	Neptunuszba	Neptunuszokba
sublative	Neptunuszra	Neptunuszokra
allative	Neptunuszhoz	Neptunuszokhoz
elative	Neptunuszból	Neptunuszokból
delative	Neptunuszról	Neptunuszokról
ablative	Neptunusztól	Neptunuszoktól
non-attributive possessive - singular	Neptunuszé	Neptunuszoké
non-attributive possessive - plural	Neptunuszéi	Neptunuszokéi

Possessive forms of Neptunusz
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	Neptunuszom	Neptunuszaim
2nd person sing.	Neptunuszod	Neptunuszaid
3rd person sing.	Neptunusza	Neptunuszai
1st person plural	Neptunuszunk	Neptunuszaink
2nd person plural	Neptunuszotok	Neptunuszaitok
3rd person plural	Neptunuszuk	Neptunuszaik