autóik

Hungarian

Etymology

From autó +‎ -ik (possessive suffix).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɒutoːjik]
• Hyphenation: au‧tó‧ik

Noun

autóik

1. third-person plural multiple-possession possessive of autó

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	—	autóik
accusative	—	autóikat
dative	—	autóiknak
instrumental	—	autóikkal
causal-final	—	autóikért
translative	—	autóikká
terminative	—	autóikig
essive-formal	—	autóikként
essive-modal	—	—
inessive	—	autóikban
superessive	—	autóikon
adessive	—	autóiknál
illative	—	autóikba
sublative	—	autóikra
allative	—	autóikhoz
elative	—	autóikból
delative	—	autóikról
ablative	—	autóiktól
non-attributive possessive - singular	—	autóiké
non-attributive possessive - plural	—	autóikéi