birtokos személyjel

Hungarian

Etymology

birtokos (“possessive”) +‎ személy (“person”) +‎ jel (“mark, marker”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈbirtokoʃ ˌsɛmeːjːɛl]

Noun

birtokos személyjel (plural birtokos személyjelek)

1. (linguistics) possessive suffix (a suffix that indicates possession)

Declension

• For the noun, see személyjel.
• The adjective birtokos remains unchanged.