bizonytalankodik

Hungarian

Etymology

bizonytalan +‎ -kodik

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈbizoɲtɒlɒŋkodik]
• Hyphenation: bi‧zony‧ta‧lan‧ko‧dik
• Rhymes: -odik

Verb

bizonytalankodik

1. (intransitive) to vacillate, hesitate, shilly-shally (to be unable to come to a decision)

   Synonyms: tétovázik, ingadozik, vacillál

Conjugation

conjugation of bizonytalankodik

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	bizonytalankodom or bizonytalankodok	bizonytalankodsz	bizonytalankodik	bizonytalankodunk	bizonytalankodtok	bizonytalankodnak
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	bizonytalankodtam	bizonytalankodtál	bizonytalankodott	bizonytalankodtunk	bizonytalankodtatok	bizonytalankodtak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	bizonytalankodnék	bizonytalankodnál	bizonytalankodna	bizonytalankodnánk	bizonytalankodnátok	bizonytalankodnának
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	bizonytalankodjak  or bizonytalankodjam	bizonytalankodj or bizonytalankodjál	bizonytalankodjon	bizonytalankodjunk	bizonytalankodjatok	bizonytalankodjanak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Infinitive	bizonytalankodni		bizonytalankodnom	bizonytalankodnod	bizonytalankodnia	bizonytalankodnunk	bizonytalankodnotok	bizonytalankodniuk
Other nonfinite verb forms			Verbal noun	Present participle	Past participle	Future part.	Adverbial part.	Potential
			bizonytalankodás	bizonytalankodó	bizonytalankodott	―	bizonytalankodva	bizonytalankodhat

Derived terms

• bizonytalankodás