boríték

Hungarian

Etymology

borít +‎ -ék (noun-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈboriːteːk]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: bo‧rí‧ték
• Rhymes: -eːk

Noun

boríték (plural borítékok)

1. envelope

   Synonym: levélboríték

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	boríték	borítékok
accusative	borítékot	borítékokat
dative	borítéknak	borítékoknak
instrumental	borítékkal	borítékokkal
causal-final	borítékért	borítékokért
translative	borítékká	borítékokká
terminative	borítékig	borítékokig
essive-formal	borítékként	borítékokként
essive-modal	—	—
inessive	borítékban	borítékokban
superessive	borítékon	borítékokon
adessive	borítéknál	borítékoknál
illative	borítékba	borítékokba
sublative	borítékra	borítékokra
allative	borítékhoz	borítékokhoz
elative	borítékból	borítékokból
delative	borítékról	borítékokról
ablative	borítéktól	borítékoktól
non-attributive possessive - singular	borítéké	borítékoké
non-attributive possessive - plural	borítékéi	borítékokéi

Possessive forms of boríték
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	borítékom	borítékjaim
2nd person sing.	borítékod	borítékjaid
3rd person sing.	borítékja	borítékjai
1st person plural	borítékunk	borítékjaink
2nd person plural	borítékotok	borítékjaitok
3rd person plural	borítékjuk	borítékjaik

Further reading

• boríték in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• boríték in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)