célkitűzés

Hungarian

Etymology

cél +‎ kitűzés

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈt͡seːlkityːzeːʃ]
• Hyphenation: cél‧ki‧tű‧zés

Noun

célkitűzés (plural célkitűzések)

1. objective (a goal that is striven for)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	célkitűzés	célkitűzések
accusative	célkitűzést	célkitűzéseket
dative	célkitűzésnek	célkitűzéseknek
instrumental	célkitűzéssel	célkitűzésekkel
causal-final	célkitűzésért	célkitűzésekért
translative	célkitűzéssé	célkitűzésekké
terminative	célkitűzésig	célkitűzésekig
essive-formal	célkitűzésként	célkitűzésekként
essive-modal	—	—
inessive	célkitűzésben	célkitűzésekben
superessive	célkitűzésen	célkitűzéseken
adessive	célkitűzésnél	célkitűzéseknél
illative	célkitűzésbe	célkitűzésekbe
sublative	célkitűzésre	célkitűzésekre
allative	célkitűzéshez	célkitűzésekhez
elative	célkitűzésből	célkitűzésekből
delative	célkitűzésről	célkitűzésekről
ablative	célkitűzéstől	célkitűzésektől
non-attributive possessive - singular	célkitűzésé	célkitűzéseké
non-attributive possessive - plural	célkitűzéséi	célkitűzésekéi

Possessive forms of célkitűzés
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	célkitűzésem	célkitűzéseim
2nd person sing.	célkitűzésed	célkitűzéseid
3rd person sing.	célkitűzése	célkitűzései
1st person plural	célkitűzésünk	célkitűzéseink
2nd person plural	célkitűzésetek	célkitűzéseitek
3rd person plural	célkitűzésük	célkitűzéseik

Further reading

• célkitűzés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• célkitűzés in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)