See also: cimer




  This entry lacks etymological information. If you are familiar with the origin of this term, please add it to the page per etymology instructions. You can also discuss it at the Etymology scriptorium.


  • IPA(key): [ˈt͡siːmɛr]
  • Hyphenation: cí‧mer


címer ‎(plural címerek)

  1. coat of arms (a hereditary design depicted on an escutcheon)


Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative címer címerek
accusative címert címereket
dative címernek címereknek
instrumental címerrel címerekkel
causal-final címerért címerekért
translative címerré címerekké
terminative címerig címerekig
essive-formal címerként címerekként
inessive címerben címerekben
superessive címeren címereken
adessive címernél címereknél
illative címerbe címerekbe
sublative címerre címerekre
allative címerhez címerekhez
elative címerből címerekből
delative címerről címerekről
ablative címertől címerektől
Possessive forms of címer
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. címerem címereim
2nd person sing. címered címereid
3rd person sing. címere címerei
1st person plural címerünk címereink
2nd person plural címeretek címereitek
3rd person plural címerük címereik

Derived termsEdit