címkéi

Hungarian

Etymology

címke +‎ -i (possessive suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈt͡siːmkeːji], [ˈt͡simkeːji]
• Hyphenation: cím‧kéi

Noun

címkéi

1. third-person singular multiple-possession possessive of címke

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	—	címkéi
accusative	—	címkéit
dative	—	címkéinek
instrumental	—	címkéivel
causal-final	—	címkéiért
translative	—	címkéivé
terminative	—	címkéiig
essive-formal	—	címkéiként
essive-modal	—	címkéiül
inessive	—	címkéiben
superessive	—	címkéin
adessive	—	címkéinél
illative	—	címkéibe
sublative	—	címkéire
allative	—	címkéihez
elative	—	címkéiből
delative	—	címkéiről
ablative	—	címkéitől
non-attributive possessive - singular	—	címkéié
non-attributive possessive - plural	—	címkéiéi