csörög

HungarianEdit

EtymologyEdit

From the same onomatopoeic (sound-imitative) root as csörömpöl and csörtet + -ög (frequentative suffix).[1]

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈt͡ʃørøɡ]
  • (file)
  • Hyphenation: csö‧rög
  • Rhymes: -øɡ

VerbEdit

csörög

  1. (intransitive) to rattle, clank, jingle
    • 2012, Miklós Gábor Kövesdi (translator), Kathy Reichs, A csontok nem hazudnak (Deadly Décisions), Ulpius-ház →ISBN, chapter 21, page 199:
      A kettes számú őr végigpásztázott egy kézi fémkeresővel, aztán intett, hogy kövessem. Kulcsok csörögtek az övén, miközben jobbra fordulva elindultunk egy folyosón.
      Guard number two swept me with a handheld metal detector, then indicated I should follow. Keys jangled on his belt as we turned right and headed down a corridor […].
  2. (intransitive, literary) to babble (to make a continuous murmuring noise)
    Synonym: csobog
    • 1809, Ferenc Kölcsey, A nyúgalomhoz,[1] lines 9–12:
      Csak a patak csörög körülted, / Csak a zefír susog, / S a fülmilécske zeng szavával, / S csattog, süvőlt, kereng.

ConjugationEdit

Derived termsEdit

(With verbal prefixes):

Related termsEdit

ReferencesEdit

  1. ^ Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN

Further readingEdit

  • csörög in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
  • csörög in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)