Appendix:Hungarian verbal prefixes
Hungarian verbal prefixes often function as bound morphemes. They are more precisely referred to as verb particles or co-verbs which change the meaning or aspect of a verb.
Introduction with examplesEdit
- When fel- (which indicates an “upward motion”) is used with hív (“to call”), it produces felhív (literally “to call up someone”).
- Felhívod Mártát? ― Are you going to call Martha?
In several syntactical settings related to focus and emphasis, co-verbs get separated from the verb and are placed either before or after it within the sentence. Some examples of grammatical setting of co-verb displacement are:
- The verb is preceded by an interrogative:
- Mikor hívod fel Mártát? ― When are you going to call Martha?
- Simple negation of the verb:
- Nem hívom fel Mártát. ― I will not call Martha.
- In the use of the imperative:
- Hívd fel Mártát! ― Call Martha!
- In some infinitive constructions:
- Fel kell hívni Mártát. ― It is necessary to call Martha.
Theoretically it is possible to wedge in more than a dozen words between them, e.g. be is tudunk majd még talán legalább néhányat közülük a lakodalmat követő éj leszállta előtt csomagolni (“we might even be able to wrap at least some of them before the nightfall after the wedding”), but the result may sound increasingly unnatural.
A special case among prefixes is meg-, which is not used on its own as an adverb, and which adds a perfective aspect to the verb, modifying its meaning to indicate that the action of the verb has proceeded or will proceed until its ultimate conclusion. Sometimes their difference can be conveyed by the comparative and positive degree of an adjective: erősödik (“to get stronger”, a point in a process) vs. megerősödik (“to get strong”, conclusion).
ListEdit
Bold letters indicate those 29 verbal prefixes that occur in 20 or more verbs in Magyar értelmező kéziszótár.
Prefixes from adverbs retaining adverbial featuresEdit
Some prefixes, such as alá-, bele-, hozzá-, közé-, mellé-, neki-, rá-, and utána-, only behave as actual prefixes if they refer to a third-person argument. If their argument is first or second person (supposing it makes sense for the given verb and its particular argument), they will get personal suffixes (just like the original adverbs) and they will be separated from the verb in writing. For example, ránézett Péterre (“s/he looked at Peter”) but rám nézett (“s/he looked at me”). Or: beleszeretett Gabiba (“s/he fell in love with Gabi”) but beléd szeretett (“s/he fell in love with you”). The verbs are not stressed in these cases. However, the meaning of the structure will still be determined by the original prefixed verbs, such as ránéz or beleszeret, even if their prefix is supplemented with a personal suffix (rám, beléd). If the verb is transitive, it can retain its object, so its form will reflect both of its arguments: hozzám vágta a könyvet (“s/he threw the book at me”) from hozzávág, the prefix reflecting the target (me) and the verb form proper referring to the definite object (the book).
The phrases érte megy, érte jön (“to fetch, to pick up”), érte küld (“to send for”) behave the same way (taking suffixes like értem etc.), so érte is analyzed as an adverb rather than a verbal prefix, as well as vele in vele jár (taking suffixes like velem etc.).
Other adverbs that cannot have personal endings behave similarly, i.e., like verbal prefixes, although they are written in separate words: belül, elébe / eléje (but see elé- above), elöl / elül, fent / fönt, hanyatt, itt, keresztbe, kinn / kint, and kívül.
Some of these constructions used to be written like prefixed verbs (in one word) but they are written in two words since 2015. The expressions formed with them are verb-final set phrases:
- cserben (in cserben hagy)
- síkra (in síkra száll)
- útba (in útba igazít; útba ejt and útba esik were written in two words beforehand as well)
- véghez (in véghez visz)
Compound prefixesEdit
The following compound prefixes are written separately from verbs, although their function is similar to those listed above. They do not form fixed lexical units.
- összevissza (össze + vissza)
- szerteszéjjel (szerte + széjjel)
- szerteszét (szerte + szét)
The other compound prefixes with opposite senses are written with a hyphen (and separately from the verb): ide-oda, oda-vissza, fel-le, előre-hátra (e.g. fel-le sétál) etc.
On the other hand, repeated suffixes are written next to the verb as one word: be-benéz etc. (’drop in every now and then’), compare benéz.
Verbs starting with letters coinciding with a verbal prefixEdit
The following verbs have no prefix (sometimes their root has, which is irrelevant here), so no part can be separated from them: aláz, alázatoskodik, alázkodik, általánosít, átalányoz, átall, átkoz, átkozódik, átlagol, becéz, becsmérel, becsül, bedmintonozik, befolyásol, begyeskedik, beljebbez, bellebbez, bencsol, bendzsózik, berreg, berzenkedik, beszél, beszéltet, beszélget, betegeskedik, betegszik, betegedik, betlehemez, betlizik, betonoz, betűz (in one sense), betyárkodik, elégedik, elégszik, elégedetlenkedik, elegyedik, elegyít, elegyül, elektrifikál, elemez, eliminál, ellenez, ellenjavall, ellenkedik, ellenkezik, ellenőriz, ellenségeskedik, ellensúlyoz, ellet, ellik, elmélkedik, elménckedik, elméskedik, elnököl, elnökösködik, eloxál, előkelősködik, előlegez, előszobázik, előttemez, előz, előzködik, feled, feledkezik, felejt, felejtkezik, felel, feleltet, felelget, felesel, felez, felhősödik, felhőz, felhőzik, feliratoz, fellebbez, felvételizik, feltűnősködik, fennhéjáz, földel, hazardíroz, idealizál, idegenkedik, idegesít, identifikál, kiabál, kiadmányoz, kiadványoz, kiált, kiáltoz, kibicel, kicsinyel, kicsinyell, kicsinyeskedik, kicsinyít, kifogásol, kilincsel, kipeg-kopog, kipked-kapkod, kirándul (currently), kisebbedik, kisebbít, kishitűsködik, kiszorítózik, kivitelez, kivonatol, kölcsönöz, körülményeskedik, különbözik, különcködik, különködik, leánykodik, lebben, lebbent, lebeg, lebegtet, lebzsel, leckéz, leckéztet, lefetyel, leffeg, legalizál, legel, legelész, legeltet, legénykedik, legitimál, legózik, legyeskedik, legyez, legyezget, legyint, lehel, lejmol, lejnol, lejsztol, lejt, lejtősít, lejtősödik, lektorál, lel, leledzik, lelkendez, lelkesedik, lelkesít, lelkesül, lelkizik, leltároz, lemezel, lendít, lendül, leng, lengedez, lenget, lep, lepkészik, leplez, leppeg, lepráz, les, leselkedik, leskel, leskelődik, lesz, levedzik, levegőzik, leveledzik, levelesedik, levelez (1., 2.), levesedik, összegez, összesít, rácsoz, rádiózik, rág, rágalmaz, rágcsál, rágicsál, rágódik, rágózik, rákászik, rámáz, rámol, ráncigál, ráncol, ráncolódik, ráncosodik, rándít, rándul, ráng, rángat, rángatódzik, ránt (1., 2.), ráspolyoz, ráz, rázkódik, rázódik, szembesít, telefonál, telefonoz, telegrafál, telekkönyvez, telel, teleltet, telepedik, telepszik, települ, telepít, televíziózik, továbbít, túlórázik, túloz, and visszakozik. (Also, some forms of van and lesz like lenni, lesz, legyen, lehet etc.)
The following verbs contain be- rather than bele- as their prefix: belehel, belejt, belep, and beles.
The following verbs contain ellen- rather than el- as their prefix: ellenáll, ellenjegyez, ellenszegül, ellenvet, and ellentmond.
See alsoEdit
- Appendix:Hungarian compound verbs
- Appendix:Hungarian prefixes (excluding the above verbal prefixes)
- Appendix:Hungarian verb-final set phrases, noun-verb phrases that are written as separate words
Further readingEdit
- Laczkó, Krisztina; Attila Mártonfi (2006) Helyesírás [Orthography], Budapest: Osiris Kiadó, →ISBN, pp. 122–124 (Az igekötős szerkezetek).
- Laczkó, Krisztina; Attila Mártonfi (2006) Helyesírás [Orthography], Budapest: Osiris Kiadó, →ISBN, pp. 93–94 (Az állandósult szókapcsolatok).
- Véges erőforrás végtelen sok igekötős igére (’Finite resource for an infinite amount of prefixed verbs’), see especially page 341 (here: page 11) for a continuum of actual and possible verbal prefixes
- István Jakab (Q1099348) “A magyar igekötők állományi vizsgálata” (“A stock analysis of Hungarian verbal prefixes”). Nyelvtudományi értekezések (“Treatises in Linguistics”), 91., Budapest, Akadémiai Kiadó, 1976. 100 pages and appendix with literature.
- Jakab, István. “A magyar igekötő szófajtani útja” (“The way of the Hungarian verbal prefix in terms of the study of word-classes”). Nyelvtudományi értekezések (“Treatises in Linguistics”), 112., Budapest, Akadémiai Kiadó, 1982. 70 pages and appendix with literature.
- Komlósy, András. Régensek és vonzatok (“Regents and Arguments”), especially 8.2.1. A szófajisággal kapcsolatos problémák for a comparison of lists of verbal prefixes in 8 sources. In: Kiefer Ferenc (ed.): Strukturális magyar nyelvtan (“Structural Hungarian Grammar”), Volume 1, Mondattan (“Syntax”). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1992.
- Kerekes, Judit. Az igekötők meghatározásának problémái (“Problems in defining verbal prefixes”]. In: LingDok 10. Nyelvészdoktoranduszok dolgozatai, Szeged, JATEPress, pp. 109–131. (2011)
- More examples for some rare verbal prefixes