csapattárs

Hungarian

Etymology

csapat (“team”) +‎ társ (“mate”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈt͡ʃɒpɒtːaːrʃ]
• Hyphenation: csa‧pat‧társ
• Rhymes: -aːrʃ

Noun

csapattárs (plural csapattársak)

1. teammate

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	csapattárs	csapattársak
accusative	csapattársat	csapattársakat
dative	csapattársnak	csapattársaknak
instrumental	csapattárssal	csapattársakkal
causal-final	csapattársért	csapattársakért
translative	csapattárssá	csapattársakká
terminative	csapattársig	csapattársakig
essive-formal	csapattársként	csapattársakként
essive-modal	—	—
inessive	csapattársban	csapattársakban
superessive	csapattárson	csapattársakon
adessive	csapattársnál	csapattársaknál
illative	csapattársba	csapattársakba
sublative	csapattársra	csapattársakra
allative	csapattárshoz	csapattársakhoz
elative	csapattársból	csapattársakból
delative	csapattársról	csapattársakról
ablative	csapattárstól	csapattársaktól
non-attributive possessive - singular	csapattársé	csapattársaké
non-attributive possessive - plural	csapattárséi	csapattársakéi

Possessive forms of csapattárs
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	csapattársam	csapattársaim
2nd person sing.	csapattársad	csapattársaid
3rd person sing.	csapattársa	csapattársai
1st person plural	csapattársunk	csapattársaink
2nd person plural	csapattársatok	csapattársaitok
3rd person plural	csapattársuk	csapattársaik