HungarianEdit

EtymologyEdit

Of unknown origin. First attested in 1708.[1]

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈt͡ʃɛmpɛ]
  • Hyphenation: csem‧pe
  • Rhymes: -pɛ

NounEdit

csempe (plural csempék)

  1. tile

DeclensionEdit

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative csempe csempék
accusative csempét csempéket
dative csempének csempéknek
instrumental csempével csempékkel
causal-final csempéért csempékért
translative csempévé csempékké
terminative csempéig csempékig
essive-formal csempeként csempékként
essive-modal
inessive csempében csempékben
superessive csempén csempéken
adessive csempénél csempéknél
illative csempébe csempékbe
sublative csempére csempékre
allative csempéhez csempékhez
elative csempéből csempékből
delative csempéről csempékről
ablative csempétől csempéktől
non-attributive
possessive - singular
csempéé csempéké
non-attributive
possessive - plural
csempééi csempékéi
Possessive forms of csempe
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. csempém csempéim
2nd person sing. csempéd csempéid
3rd person sing. csempéje csempéi
1st person plural csempénk csempéink
2nd person plural csempétek csempéitek
3rd person plural csempéjük csempéik

Derived termsEdit

ReferencesEdit

  1. ^ Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN   (See also its second, revised, expanded edition published in 2021: →ISBN)

Further readingEdit

  • csempe in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2021)
  • (tile): csempe in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • (curved or chipped [dialect word]): csempe in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN