delegáció

See also: delegacio and delegació

Hungarian edit

Borrowed from Latin delegatio (“delegation”).^[1] With -áció ending.

delegáció (plural delegációk)

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	delegáció	delegációk
accusative	delegációt	delegációkat
dative	delegációnak	delegációknak
instrumental	delegációval	delegációkkal
causal-final	delegációért	delegációkért
translative	delegációvá	delegációkká
terminative	delegációig	delegációkig
essive-formal	delegációként	delegációkként
essive-modal	—	—
inessive	delegációban	delegációkban
superessive	delegáción	delegációkon
adessive	delegációnál	delegációknál
illative	delegációba	delegációkba
sublative	delegációra	delegációkra
allative	delegációhoz	delegációkhoz
elative	delegációból	delegációkból
delative	delegációról	delegációkról
ablative	delegációtól	delegációktól
non-attributive possessive - singular	delegációé	delegációké
non-attributive possessive - plural	delegációéi	delegációkéi

Possessive forms of delegáció
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	delegációm	delegációim
2nd person sing.	delegációd	delegációid
3rd person sing.	delegációja	delegációi
1st person plural	delegációnk	delegációink
2nd person plural	delegációtok	delegációitok
3rd person plural	delegációjuk	delegációik

^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

delegáció in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)
delegáció in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN