dzsungel

HungarianEdit

EtymologyEdit

From German Dschungel (jungle) and English jungle, from Hindi जंगल (jaṅgal, desert, forest), from Sanskrit जङ्गल (jaṅgala, arid, sterile, desert).[1]

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈd͡ʒuŋɡɛl]
  • (file)
  • Hyphenation: dzsun‧gel
  • Rhymes: -ɛl

NounEdit

dzsungel (plural dzsungelek)

  1. jungle

DeclensionEdit

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative dzsungel dzsungelek
accusative dzsungelt dzsungeleket
dative dzsungelnek dzsungeleknek
instrumental dzsungellel dzsungelekkel
causal-final dzsungelért dzsungelekért
translative dzsungellé dzsungelekké
terminative dzsungelig dzsungelekig
essive-formal dzsungelként dzsungelekként
essive-modal
inessive dzsungelben dzsungelekben
superessive dzsungelen dzsungeleken
adessive dzsungelnél dzsungeleknél
illative dzsungelbe dzsungelekbe
sublative dzsungelre dzsungelekre
allative dzsungelhez dzsungelekhez
elative dzsungelből dzsungelekből
delative dzsungelről dzsungelekről
ablative dzsungeltől dzsungelektől
non-attributive
possessive - singular
dzsungelé dzsungeleké
non-attributive
possessive - plural
dzsungeléi dzsungelekéi
Possessive forms of dzsungel
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. dzsungelem dzsungeleim
2nd person sing. dzsungeled dzsungeleid
3rd person sing. dzsungele dzsungelei
1st person plural dzsungelünk dzsungeleink
2nd person plural dzsungeletek dzsungeleitek
3rd person plural dzsungelük dzsungeleik

SynonymsEdit

See alsoEdit

ReferencesEdit

  1. ^ Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN