elvág

Hungarian

Etymology

el- +‎ vág

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɛlvaːɡ]
• Hyphenation: el‧vág
• Rhymes: -aːɡ

Verb

elvág

1. (transitive) to cut, to cut off

Conjugation

conjugation of elvág

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	elvágok	elvágsz	elvág	elvágunk	elvágtok	elvágnak
		Def.	elvágom	elvágod	elvágja	elvágjuk	elvágjátok	elvágják
		2nd-p. o.	elváglak	―
	Past	Indef.	elvágtam	elvágtál	elvágott	elvágtunk	elvágtatok	elvágtak
		Def.	elvágtam	elvágtad	elvágta	elvágtuk	elvágtátok	elvágták
		2nd-p. o.	elvágtalak	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	elvágnék	elvágnál	elvágna	elvágnánk	elvágnátok	elvágnának
		Def.	elvágnám	elvágnád	elvágná	elvágnánk (or elvágnók)	elvágnátok	elvágnák
		2nd-p. o.	elvágnálak	―
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	elvágjak	elvágj or elvágjál	elvágjon	elvágjunk	elvágjatok	elvágjanak
		Def.	elvágjam	elvágd or elvágjad	elvágja	elvágjuk	elvágjátok	elvágják
		2nd-p. o.	elvágjalak	―
Infinitive	elvágni		elvágnom	elvágnod	elvágnia	elvágnunk	elvágnotok	elvágniuk
Other nonfinite verb forms			Verbal noun	Present participle	Past participle	Future part.	Adverbial part.	Potential
			elvágás	elvágó	elvágott	elvágandó	elvágva	elvághat

Derived terms

• elvágás
• elvágó → elvágólag

 

Further reading

• elvág in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• elvág in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2023)