eszkaláció

Hungarian

Borrowed from English escalation.^[1] With Latinate -áció ending.

eszkaláció (usually uncountable, plural eszkalációk)

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	eszkaláció	eszkalációk
accusative	eszkalációt	eszkalációkat
dative	eszkalációnak	eszkalációknak
instrumental	eszkalációval	eszkalációkkal
causal-final	eszkalációért	eszkalációkért
translative	eszkalációvá	eszkalációkká
terminative	eszkalációig	eszkalációkig
essive-formal	eszkalációként	eszkalációkként
essive-modal	—	—
inessive	eszkalációban	eszkalációkban
superessive	eszkaláción	eszkalációkon
adessive	eszkalációnál	eszkalációknál
illative	eszkalációba	eszkalációkba
sublative	eszkalációra	eszkalációkra
allative	eszkalációhoz	eszkalációkhoz
elative	eszkalációból	eszkalációkból
delative	eszkalációról	eszkalációkról
ablative	eszkalációtól	eszkalációktól
non-attributive possessive - singular	eszkalációé	eszkalációké
non-attributive possessive - plural	eszkalációéi	eszkalációkéi

Possessive forms of eszkaláció
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	eszkalációm	eszkalációim
2nd person sing.	eszkalációd	eszkalációid
3rd person sing.	eszkalációja	eszkalációi
1st person plural	eszkalációnk	eszkalációink
2nd person plural	eszkalációtok	eszkalációitok
3rd person plural	eszkalációjuk	eszkalációik

^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN