fajtáim

Hungarian

Etymology

fajta +‎ -im (possessive suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈfɒjtaːjim]
• Hyphenation: faj‧tá‧im

Noun

fajtáim

1. first-person singular multiple-possession possessive of fajta

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	—	fajtáim
accusative	—	fajtáimat
dative	—	fajtáimnak
instrumental	—	fajtáimmal
causal-final	—	fajtáimért
translative	—	fajtáimmá
terminative	—	fajtáimig
essive-formal	—	fajtáimként
essive-modal	—	fajtáimul
inessive	—	fajtáimban
superessive	—	fajtáimon
adessive	—	fajtáimnál
illative	—	fajtáimba
sublative	—	fajtáimra
allative	—	fajtáimhoz
elative	—	fajtáimból
delative	—	fajtáimról
ablative	—	fajtáimtól
non-attributive possessive - singular	—	fajtáimé
non-attributive possessive - plural	—	fajtáiméi