See also: fakir and Fakir

Czech

edit

Noun

edit

fakír m anim

  1. fakir

Declension

edit

Hungarian

edit

Etymology

edit

From German Fakir, from English fakir, from Arabic فَقِير (faqīr, pauper).

Pronunciation

edit
  • IPA(key): [ˈfɒkiːr]
  • Hyphenation: fa‧kír
  • Rhymes: -iːr

Noun

edit

fakír (plural fakírok)

  1. fakir, faqir

Declension

edit
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative fakír fakírok
accusative fakírt fakírokat
dative fakírnak fakíroknak
instrumental fakírral fakírokkal
causal-final fakírért fakírokért
translative fakírrá fakírokká
terminative fakírig fakírokig
essive-formal fakírként fakírokként
essive-modal fakírul
inessive fakírban fakírokban
superessive fakíron fakírokon
adessive fakírnál fakíroknál
illative fakírba fakírokba
sublative fakírra fakírokra
allative fakírhoz fakírokhoz
elative fakírból fakírokból
delative fakírról fakírokról
ablative fakírtól fakíroktól
non-attributive
possessive - singular
fakíré fakíroké
non-attributive
possessive - plural
fakíréi fakírokéi
Possessive forms of fakír
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. fakírom fakírjaim
2nd person sing. fakírod fakírjaid
3rd person sing. fakírja fakírjai
1st person plural fakírunk fakírjaink
2nd person plural fakírotok fakírjaitok
3rd person plural fakírjuk fakírjaik

Further reading

edit
  • fakír in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • fakír in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).