HungarianEdit

EtymologyEdit

Either from German Gaze or French gaze, from Arabic قَزّ(qazz, silk).[1][2]

PronunciationEdit

NounEdit

géz (plural gézek)

  1. (medicine) gauze (a thin fabric with a loose, open weave used as a surgical dressing)

DeclensionEdit

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative géz gézek
accusative gézt gézeket
dative géznek gézeknek
instrumental gézzel gézekkel
causal-final gézért gézekért
translative gézzé gézekké
terminative gézig gézekig
essive-formal gézként gézekként
essive-modal
inessive gézben gézekben
superessive gézen gézeken
adessive géznél gézeknél
illative gézbe gézekbe
sublative gézre gézekre
allative gézhez gézekhez
elative gézből gézekből
delative gézről gézekről
ablative géztől gézektől
non-attributive
possessive - singular
gézé gézeké
non-attributive
possessive - plural
gézéi gézekéi
Possessive forms of géz
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. gézem gézeim
2nd person sing. gézed gézeid
3rd person sing. géze gézei
1st person plural gézünk gézeink
2nd person plural gézetek gézeitek
3rd person plural gézük gézeik

Derived termsEdit

Compound words

ReferencesEdit

  1. ^ Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
  2. ^ géz in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN

Further readingEdit

  • géz in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’An Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.